AsiaChinaWuhan

2D-s madarak, ill. minden, mi szem-szajnak ingere

Wuhan Travel Blog

 › entry 45 of 51 › view all entries
Ma semmi nagyobb esemeny nem tortent. Lee-Anne elhuzott Pekingbe ket napra, a tobbiekhez meg valahogy nincs kedvem. A nagy  wuhani korbol valo felepules ideje alatt amugy is alig beszeltem valakivel, szinte vegig itthon olvastam meg aludtam. Ennek koszonhetoen pallerozottabb elmevel es remelhetoleg megerosodott szervezettel vetem bele magam az uj hetbe!

A mai nap egyetlen figyelemre vao tortenese egy eddig feltaratlan  hipermarketbe tett latogatasom volt . A setalo utca vegetol nem messze levo  RT-Markt soha nem volt kulonosebben hivogato uticel, azonban ma egy hirtelen otlettol,  valamit  nemi szemerkelo  esotol es alattomosan leereszkedo szmogtol  vezerelve besomfordaltam.
 A ruha-es pipereosztaly igen kellemes benyomast tett ram, igazan megnyugtato volt vegre elvegyulni tudni a tomegben. Tenyleg, ma viszonylag kevesen bamultak! ..Szoval a nyugalom es a zsufoltsag  eme hatalmas szigeten batran nezegethettem es szagolgathattam a kulonbozo kenceket. Egy ideig haboztam, h a kigyolajos vagy  a baranyfaggyus kremet vegyem meg, aztan huseges maradtam a jo oreg Babahoz, es nem vettem semmi feleslegeset. Erosodjon csak a jellem.
A legizgalmasabb osztalynak termeszetesen az elelmiszereket arusito emelet bizonyult:)) Itt ujra  kirobbano formaban ereztem magam, termeszetesen minden kostolni valot kiprobaltam, amit lehetett!  Amit meg nem lehetett, azutan nem is nagyon bankodtam, tekintve, h a baszott nagy, lapos, sarga, csoros-labas meztelenul himbalozo madarak inkabb goteszkul, mint harapnivaloan festettek. Megfigyeleseim szerint a nagyobb kinai elelmiszeruzletek remek kirandulohelyek, mert egy kicsit -nem kicsit- olyan, mintha ingyen  allatkerti setan vennenk reszt. Hosszasan elidoztem a keteltuek,hullok es halak osztalyon, es toprengesre kesztetett a rejtely, hogy a vilag latszolag legnagyobb bekai miert nem probalnak tavozni a nyitott teteju akvariumbol. Olyan szepen elpislogtak. Erdekes, igazabol ma eloszor tudatosittam magamban, h milyen sok ilyen rucskos boru sotetzold allatot megettem mar. Visszataszitoak az etkezesi szokasaim!
A halak egy nagy kerek medenceben szaguldoztak, es ok is meglehetosen remesen mutattak. Valoszinutlenul hosszuak, pottyosek es valamiert allati gyorsan usznak korbe-korbe.
Ami a rakokat illeti, bar kulsore megtevesztoen hasonlitanak egymasra -mindegyik ronda es oldaliranyban szeretne setalni, ha tehetne- nagyon sokfele arkategoriaba soroltak. En leginkabb nem tudtam kulonbseget tenni kozottuk, egyedul a masodik legdragabban vesztegetett szorgolyos ollojut jegyeztem meg. A termeszet furcsa jateka a rakokkal es hulye turistakkal.
A peksutik felelmetesen jol neznek ki, szinte franciasan poffeszkednek, azonban a lelemenyes kinai pekek egyetlen croissant-t sem engednek ki ugy az uzembol, h sertes-vagy halforgaccsal jol meg ne hintsek oket. Amugy tenyleg nagyon finomak!
A penztarhoz tartva ket dolog keltette fel a figyelmemet. 1. Vagyom a fenyes neonzold papirba csomagolt marhahus cukorkara, 2. LEHET BORT KAPNI, es nem is olyan draga!! Az 1. sz. megfigyelest figyelmen kivul hagytam, a 2.sz.  pedig konkret cselekedethez fog vezetni. Lee-Anne-nel egy a Jangce-menti parkban tett setank alkalmaval elhataroztuk, h a kozeljovoben borba fogjuk fojtani teli banatunkat. Illetve banat hijan oromunket:)
A kimerito, am csodalatos kirandulas utan hazafele vettem utamat. Csipos, szezampasztas tesztaval mulattam az idot.






Join TravBuddy to leave comments, meet new friends and share travel tips!
Wuhan
photo by: FK27